A Microsoft Office alternatívája köszönhetően a hasonló felületnek és képességeknek, a fájlformátumok nagyfokú kompatibilitásának és nem utolsó sorban az ingyenességének. Az OpenOffice.org alapértelmezettként az ISO/IEC által szabványosított OpenDocument fájlformátumot használja,de megnyitható vele számos más irodai szoftvercsomag által használt formátum, köztük a Microsoft Office fájlformátumok. Emellett támogatja az olyan népszerű kimeneti formátumokat, mint a PDF és az Adobe Flash.
Legutóbbi stabil kiadása a 3.2.1-es verzió 2010. június 4-én jelent meg. Forráskódja szabadon elérhető az LGPL licenc alatt.Forráskódja szabadon elérhető az LGPL licenc alatt.
A magyar változat magyar nyelvű telepítőt, felületet, súgót és magyar helyesírás-ellenőrzőt is tartalmaz.
A csomag neve közhasználatban „OpenOffice”, ez a kifejezés azonban védjegy védelme alatt áll (egy holland cég, valamint az Orange UK használja), ezért a hivatalos név az „OpenOffice.org”, rövidítve OOo vagy OO.o.
Története
1999 augusztusában a Sun Microsystems megvásárolta a hamburgi székhelyű StarDivision-t, mely a StarOffice nevezetű kereskedelmi irodai programcsomagot fejlesztette. Még ugyanebben a hónapban - 1999 augusztusában - a Sun a StarOffice 5.2 verziót mindenki számára ingyen, szabadon letölthetővé tette.
2000 júliusában a Sun Microsystems bejelentette, hogy a StarOffice forráskódját az LGPL és a SISSL licenc alatt letölthetővé teszi, azzal a céllal, hogy egy nyílt forráskódú fejlesztői közösséget hozzon létre a szoftverhez. Az új projekt neve OpenOffice.org lett, és weboldala 2000. október 13-án indult el. Az első jelentősebb fejlesztések között találjuk az Unicode-támogatás beépítését és az ehhez kapcsolódó egyéb fejlesztéseket, amelynek köszönhetően nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven használhatóvá vált az OpenOffice.org.
A 2.0 verzió fejlesztése 2003 elején kezdődött a következő célkitűzésekkel: fejlettebb kompatibilitás (együttműködés) a Microsoft Office-szal; jobb teljesítmény, ami magában foglalja a sebességet és az alacsonyabb memóriafelhasználást; jobb integrációt, különösen a GNOME és KDE asztali környezetekkel; könnyebben használható és átláthatóbb adatbázis front-end a beszámolók, űrlapok és kérdőívek készítésére; egy új, beépített SQL adatbázis; fejlettebb használhatóság. A béta verzió 2005. március 4-én jelent meg.
2005. szeptember 2-án a Sun bejelentette, hogy az SISSL licencét megszünteti. Ennek hatására az OpenOffice.org Közösségi Tanács bejelentette, hogy a kettős licenc megszűnik, és a szoftvercsomag csupán az LGPL licenc alatt jelenik meg.
2005. október 20-án megjelent az OpenOffice 2.0, nyolc hétre rá pedig az első frissítés, a 2.0.1. Ez kisebb hibákat javított, valamint néhány új funkciót is biztosított.
A 2.0.3 megjelenésekor az OpenOffice.org fejlesztői úgy döntöttek, hogy az addig 18 havonta kiadott frissítéseket, funkció bővítéseket, hibajavításokat ezentúl három havonta jelentetik meg.
Jelenleg – 2008-ban – az új verziók, amelyek új funkciókkal is bővítik a programot, félévente jelennek meg, a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között jelennek meg, háromhavonta.
A 3.0 verzió 2008 októberében jelent meg, új szolgáltatásokkal bővülve, többek között az Office Open XML dokumentumok importálása, az új ODF 1.2 formátum támogatása, fejlettebb VBA makró támogatás és natív port Mac OS X alá.
Komponensek
Az OpenOffice.org különféle alkalmazások szorosan együttműködő gyűjteménye, amelyek együtt minden funkcionalitást nyújtanak, ami egy modern irodai szoftvercsomagtól elvárható. A komponensek java részét úgy tervezték, hogy tükrözze a Microsoft Office valamely részét. Az OO.o 3-as verziója a következőket tartalmazza:
Writer - Kinézetében, használatában, eszközeiben és funkcionalitásában a Microsoft Wordhöz hasonlatos szövegszerkesztő. Közvetlenül lehet vele PDF dokumentumokat készíteni, és tartalmaz egy WYSIWYG szerkesztőt honlapok létrehozásához. Fontos különbség, hogy a Writerben alapállapotban ki van kapcsolva az automatikus mentés. A Writer képes megnyitni és menteni számos formátumba, ide értve az OpenDocument formátumot (az 1.1-gyes az alapértelmezett formátuma), valamint a Microsoft Word DOC, DOCX, RTF és XHTML formátumokat.A Writer tartalmaz néhány olyan funkciót amelyet a Word még nem, ilyen például a PDF exportálási lehetőség (igaz ez funkció már rendelkezésre áll a Microsoft Office 2007-ben).
Calc - Táblázatkezelő program, aminek szolgáltatásai nagyjából megegyeznek a Microsoft Excel szolgáltatásaival. A Calc azonban rendelkezik néhány olyan funkcióval, ami a Microsoft Excelben nem található meg, például a felhasználó adatainak elrendezése alapján automatikusan sorozatokat tud készíteni grafikonok megjelenítéséhez. Továbbá a Calc képes a táblázatokból PDF dokumentumot készíteni. Azonban nagy hátránya, hogy a függvények csak angolul találhatóak meg benne.
Impress - A Microsoft Powerpointhoz hasonló prezentációkészítő program. A prezentációkat tudja Adobe Flash formátumba exportálni, ezzel lehetővé téve, hogy bármilyen számítógépen, ahol telepítve van Flash Player, le lehessen vetíteni azokat. Szintén lehet vele PDF dokumentumot készíteni. Az Impress nagy hátránya, hogy kevés előre elkészített prezentációtervet tartalmaz, ugyanakkor kész sablonok letölthetők az internetről.
Base - A Microsoft Access-hez hasonló adatbázis-kezelő rendszer. A Base lehetővé teszi adatbázisok létrehozását és módosítását, továbbá űrlapok és riportok készítését, hogy egyszerű felhasználói felületet nyújtson a végfelhasználóknak. Mint az Access, a Base is együttműködik különféle adatbázis-kezelőkkel, többek között az Access adatbázisokkal (JET), ODBC adatforrásokkal és a MySQL/PostgreSQL relációs adatbázis-kezelőkkel. A Base az OpenOffice.org 2.0-s változatában jelent meg.
Draw - Egyszerű vektorgrafikus képszerkesztő program, hasonló a Microsoft Visiohoz. Tudásában hasonló a korábbi CorelDRAW verziókhoz. Különféle „kapcsolatokat” kezel az alakzatok között, amik többféle vonalstílussal jelenhetnek meg, így támogatja például folyamatábrák rajzolását. Hasonló funkciói vannak, mint a kiadványszerkesztő programoknak, mint például a Scribus vagy a Microsoft Publisher.
Math - Matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgáló eszköz, hasonló a Microsoft Office-ban található Equation Editorhoz. A képletek beilleszthetők más OO.o dokumentumokba, például azokba, amik a Writerrel készültek. Többféle betűtípust támogat, és exportál PDF formátumba.
Gyorsindító - Egy kis segédprogram Windowsra és Linuxra, amely a számítógép bekapcsolásakor indul el, és betölti az OpenOffice.org alapvető részeit, lehetővé téve, hogy a csomag alkalmazásai gyorsabban indulhassanak el. Az OpenOffice.org-hoz hasonló komplex szoftverek gyorsabb indítására ez az egyik lehetséges megoldás. Az OO.o elindításának idejére sokan panaszkodtak az 1.0 verziónál. Ezen a területen jelentős fejlődés mutatkozott a 2.2 verzióban. Természetesen ilyenkor a rendszerindítás ideje nő meg, és a rendelkezésre álló szabad memória kevesebb lesz.
Makrórögzítő - Az OpenOffice.org rendelkezik makrórögzítő funkcióval is, amely a Writerben és a Calcban használható, és a felhasználó tevékenységének rögzítésére és visszajátszására való eszköz. Ennek eredménye egy a saját Basic nyelvében készült programkód, ami tovább szerkeszthető. A StarBasic nem kompatibilis a Microsoft Office-ban alkalmazott Microsoft Visual Basic for Applications (VBA) nyelvvel, de a Novell féle 2.0 változatba és már az OO.o 3.0-ba is beépítették a Microsoft VBA makrók futtatásának képességét is.
A komponensek egyenkénti letöltésére nincs mód a Windows rendszereken, de telepíteni lehet őket külön-külön. A legtöbb Linux disztribúció külön csomagokba bontja a részeket, amiket egyesével le lehet tölteni és telepíteni. Az egyes komponensek kihagyásának azonban nincs sok értelme, mivel az alkalmazás monolitikus jellege miatt a megtakarított lemezhely elenyésző.
Az OpenOffice.org nemcsak egy sokoldalú irodai programcsomag, hanem egy alkalmazásfejlesztő platform is. Az egyre bővülő, ám stabil API-n keresztül az OpenOffice.org szinte minden funkciója elérhető külső programból. A nyelvi kötések Java és C++ esetén a legkidolgozottabbak, de feljövőben van a Python is.
Az OpenOffice.org maga is bővíthető külső modulokkal, amelyek képesek beépülni a program menüjébe, eszköztárai közé. Ezeknek a moduloknak a megírásához a fent említett nyelveken kívül az OpenOffice.org saját BASIC nyelve, a StarBasic, más néven OpenOffice.org Basic is használható.
Szolgáltatások
A projekt egyik célja, hogy a Microsoft Office-t ingyenes, ám megjelenésében és kezelésében nagyon hasonló szoftvercsomaggal váltsa ki.
Az OO.o több különböző nyelven érhető el, köztük magyarul is.
A Microsoft Office-szal való együttműködés
A Microsoft támogatta annak a konvertáló programnak a fejlesztését, amely az Office Open XML formátumot OpenDocument formátummá alakítja. Forráskódja BSD licenc alatt jelent meg az odf-converter.sourceforge.net oldalon. Ez lehetővé teszi, hogy az OO.o olvassa és írja az Office Open XML dokumentumokat, mindezt a OO.o-n belül. Ez a funkció 2008 októberében még csak a Novell verzióban, illetve azokban a kiadásokban található meg, melyek tartalmazzák ezt a funkciót.
A Sun Microsystems készített egy ODF kiegészítőt a Microsoft Office-hoz, így a Word, Excel vagy Powerpoint felhasználók az ODF dokumentumokat egyaránt tudják olvasni és írni. 2008. októberi állás szerint ez a kiegészítő a Microsoft Office 2003, a Microsoft Office XP és a Microsoft Office 2000-rel működik. A Microsoft Office 2007-hez csupán az SP1 csomaggal működtethető.
Számtalan cég (beleértve a Microsoftot és a Novellt) dolgozik olyan kiegészítőn, amely lehetővé teszi, hogy a Microsoft Office olvassa és írja az ODF fájlokat. Ez a funkció 2008 októberében még csak a Microsoft Word 2007/XP/2003-ban működött.
Kiegészítők
A 2.0.4 verziótól kezdve a programcsomagba beépülő kiterjesztések tölthetők le. A kiterjesztésekkel könnyen adhatunk hozzá új funkciókat a már telepített OO.o-hoz. 2010 augusztusában az OpenOffice.org Extension Repository (OO.o kiegészítők tárolója) több mint 570 kiterjesztést tartott számon.
Fejlesztése
Az OpenOffice.org fejlesztését a Sun Microsystems (mint főtámogató) és a független OpenOffice.org közösség végzi, de emellett számos nagy cég is támogatja azt, köztük a Novell, Google, IBM, RedFlag CH2000, Red Hat valamint a független OpenOffice.org közösség. A közösség a közvetlen programozásban való részvétel mellett az OpenOffice.org honosításért felelős nyelvi projekteket is működteti. Az OpenOffice.org közösség honlapja egyben csoportmunka-eszköz, ami hatékonyan támogatja a fejlesztést a hibabejelentésektől kezdve a programozásig, egészen az OpenOffice.org jövőjének megtervezéséig.
A fejlesztésben közvetlenül érdekelt a Sun Microsystems a -ma már az OpenOffice.org forráskódján alapuló- StarOffice által, illetve a Novell a SUSE Linux Enterprise Desktop-ban megtalálható OpenOffice.org 2.0 Novell Edition révén. Azonban ahogy a több ezer tagot számláló 65 nyelvi projekt, vagy az OpenOffice.org dokumentumformátumából kinövő, ISO által szabványosított, eszközfüggetlen OpenDocument formátum mutatja, az OpenOffice.org ugyanennyire fontos a nyelvi közösségek és az iparági felhasználók számára.
A hivatalos magyar változat honosítását az FSF.hu Alapítvány koordinálja. A magyar változat a nemzetközivel egy időben, mintegy háromhavonta jelenik meg.
Forráskód
Az OpenOffice.org forráskódja C++ programnyelven íródott, és letölthető az OpenOffice hivatalos weboldaláról (a Letöltések → Forrás menüpont alatt).
OpenOffice.org Portable
OpenOffice.org Portable egy John T. Haller által újra-csomagolt OpenOffice.org. A program a PortableApps hordozható csomagjában is helyet kapott. A program képes USB flash meghajtóról, CD-ROM-ról, vagy bármilyen más hordozható eszközről elindulni Microsoft Windows, Mac OS X vagy Wine-t használó Linux platformon. A programot nem kell telepíteni, nem hagy semmilyen információt a gépen, nem zavar be semmilyen gépre telepített OpenOffice.org irodai programcsomagot. (A programot egyébként merevlemezre is lehet telepíteni.)
MagyarOffice
A Multiráció Kft. által fejlesztett MagyarOffice az OpenOffice.org forráskódján alapul, és szintén a hozzáadott funkcióktól különbözik. A MagyarOffice a Morphologictól licencelt (zárt kódú) magyar nyelvű helyesírás-ellenőrzőt, elválasztóprogramot és szinonimaszótárat tartalmazza. A csomag ezen felül tartalmaz magyar témájú kép- (clipart) és sablongyűjteményt, optimalizáló és térképes diagram modulokat, felhasználói kézikönyvet és terméktámogatást is. A MagyarOffice honosítása saját erőből, az FSF.hu Alapítvány honosításától függetlenül készült.
Kritikák
1. Régebben az OO.o-t kritizálták, mivel egyre inkább a Java Futtatási Környezetre (JRE) támaszkodott, ami viszont nem szabad szoftver. Tekintve, hogy a Sun Microsystems volt a Java készítője és az OO.o fő támogatója, a szoftverfejlesztők hátsó szándékot sejtettek.
A Free Software Foundation (FSF) alapítója, Richard M. Stallman, egy esszéjében a Java csapdaként (The Java Trap) jellemezte azt az ellentmondást, amikor egy szabad szoftver a tulajdonosi szoftvertől függ, és óva intett tőle.
Az első verzióban néhány kiegészítő szolgáltatás miatt volt szükség a Java Futtatási Környezetre (JRE) a felhasználó gépén, a második verzióban megnövekedett az alkalmazások Java igénye, amihez természetes kellett a JRE. A Java licencproblémájára válaszul, az évek során számos erőfeszítést tettek a Java szabad verzióinak kialakítására, ide tartoznak például a Kaffe, a Classpath és a GNU Complier for Java (GCJ) projektek. Különösen a Classpath és GCJ egyesülése növelte a nyílt forráskódú Java érettségét az elmúlt években, ami már olyan programokat is tudott futtatni, mint az Eclipse vagy az OO.o Java alapú kódja, bár ezek a verziók sosem érték el a Sun Java szintjét. A Red Hat erre reagálva még nagyobb ütemben folytatta a szabad Java fejlesztését. A Red Hat által szponzorált Fedora Core 4 (2005. június 13-án jelent meg) tartalmazott egy olyan OO.o 2 béta változatot, amely GCJ (GNU Complier for Java) és GNU Classpath környezetben futott.
2006. november 13-án a Sun bejelentette, hogy GNU Public License (GPLv2) keretében nyílt forráskódúvá teszik a Java technológiát,és ezzel az OO.o függése a nem szabad szoftverektől megszűnt.
Végül 2006. november és 2007 májusa között a Sun nyílt forráskódúvá tette legtöbb Java technológiáját a GNU licenc alatt, így a Java nagy része szabad szoftver lett.
2. Az OpenOffice.org-ot gyakran kritizálták a lassú betöltődése és nagy CPU és RAM igénye miatt. A kritikusok szerint a funkcionalitásában hasonló Microsoft Office-nak kevesebb CPU és RAM is elég, habár a legutóbbi OO.o verziók (2.2, 2.4 és a 3.0) már drámai módon javultak ebben a tekintetben. Egy 2007-ben készített összehasonlító tanulmány szerint - melyben az OpenOffice.org 2.2 és Microsoft Office 2007 verziót vették alapul - az OO.o-nál körülbelül kétszer annyi feldolgozási időt és memóriát igényelt egy fájl megnyitása és betöltése; egy nagyobb méretű táblázat megnyitása 4,7-szer annyi feldolgozási időt, valamint 3,9-szer annyi memóriát igényelt. A kritikusok rámutattak arra, hogy a kis sebesség és a túlzott mhhthttp://www.blogger.com/img/blank.giftp://www.blogger.com/img/blank.gifttp://www.blogger.com/img/blank.gifemóriafogyasztás oka a túlméretezett kódban valamint az OO.o Java Futtatási Környezettől való függőségben keresendő.
Az egyik legnagyobb akadály a dokumentumfájlok kompatibilitását illetően a nyílt specifikációk hiánya volt. Az OO.o arra kényszerült, hogy jogvédett bináris formátumokat visszafejtsen. Azonban 2008 februárjában a Microsoft nyilvánossá tette a bináris Office fájlformátum specifikációját, és ezzel ez az akadály elhárult.
A leíráshoz használt források:
Wikipédia
OpenOffice.org honlapja
OpenOffice.org Writer leírása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése